A konvencionális Hollywood-i produkciók tömkelegében üdítő színfolt a Rémálmok sikátora.

Guillermo Del Toro továbbra is fittyet hány a trendekre és nem köt kompromisszumokat. A saját misztikus stílusában szállítja legutóbbi alkotását is. A Rémálmok sikátorában Bradley Cooper is megteszi magáét, hogy felejthetetlen filmélményben legyen részünk, de bármennyire is komoly a szándék, A víz érintésének felemelő érzete helyett csupán emberi gyarlóságot kapunk. Súlyos titkot hordozó főhősünk mutatványosok közé keveredik és meg is találja a helyét, sőt komoly karriert képes befutni, azonban ennek az ára igen magas. A film legfőbb erénye a látványvilág, a Del Toro féle szörny és szellem világ helyett, itt csupán fura mutatványos alakokkal. A szörnyeteg téma természetesen végül csak csak előkerül, viszont megdolgozunk érte, mert bő 2,5 órán át gyönyörködhetünk a noir képi világban. A mocsoktól a márványpadlóig, minden díszlet valódi és gondosan megkomponált, amibe könnyedén beleveszik az ember. A hosszú játékidőt két markánsan elhatárolt felvonásra lehet osztani, ami remekül ellensúlyozza a lassabb történetvezetést. Az egyszerű szórakozásra vágyó közönségnél nem feltétlen fog sikert aratni, de az ínyencségekre vágyóknak biztosan szembetűnik majd, hogy a rendező szabad kezet kapott, nem kellett feszesebbre vágnia művét és minden képkockát nagyon gondosan megtervezett, hogy átélhessük a meséjét.

A Rémálmok sikátora Guillermo Del Toro-san gyönyörű film lett, az emberekben rejtőzködő szörnyekről.

ELŐZETES:

POSZTEREK:

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét