A 60. nap

760

-A cigiről való leszokás története-

Kilenc évnyi pótcselekvés sem pótol semmit

Azok, akik nincsenek a közvetlen környezetemben, szerintem el sem tudják rólam képzelni, hogy cigiztem. Az egyetemen is, aztán szülés után kb. két évvel újra kezdtem. A függőségemet ekkortól számolom. Kilenc évig függtem tőle úgy, hogy a kilenc év minden napján utáltam is egyszerre.

Minden reggel bűntudatom volt az első szál ciginél. De tudtam, hogy el fogom szívni. Sőt… tudtam, hogy nincs az a pénz, ami miatt meg tudnám állni, hogy elszívjam…Azt hiszem, a függőséget az előző mondat jól érzékelteti…

Idén nyáron fordult a kocka. A lányom naponta bombázott, hogy szokjak le. Képes volt beállni az erkélyajtóba, és csak mondani, mondani a bírálatát. Reggelente az első cigim után mentem futni, és hazaérvén elszívtam a másodikat. Éreztem, hogy ez a két dolog nagyon nincs összhangban egymással.

Itt a vége…

Aztán egy nyári hajnalon, épp amikor épp az ötödik kilométert tapostam a futócipőmben, megvilágosodtam. Tisztán kirajzolódott előttem az ok, ami miatt cigizek, és az is, hogy ennek semmi értelme. Nyilván…bárki megmondja, hogy értelmetlen… de amíg az ember meg nem fejti a maga késztetésének okát, addig érvényes a „nincs az a pénz, hogy le tudjam tenni” hozzáállás…

Kitűztem a dátumot…2021.08.01-ét választottam. Kiválasztottam a leszokás módját… a nikotin tapasz mellett döntöttem… Tudtam, hogy segítség nélkül nem megy. Elmeséltem a környezetemnek, hogy mire készülök. Azt mondják, ez azért fontos, mert ha megszegjük a fogadalmat, legalább a szégyenkezéssel kelljen szembenézni mások előtt.

Ezt követően….2021.08.01-én már nem gyújtottam rá,hanem tapaszt ragasztottam magamra. A program hetven napos, és három típusú (erősségű) tapasszal járja végig az ember. Én a hatvanadik napnál járok, és legalább egy hete nem ragasztottam magamra nikotin tapaszt.Hogy el tudnék -e szívni akár most is egy szál cigit? Igen! Hogy el fogom-e szívni? Nem! És bízom benne, hogy soha többé nem fogok cigizni. A dolgok valóban agyban dőlnek el. De azt hiszem, akkor, amikor annak az életünkben eljön az ideje.

Neked is, bármi sikerülhet!

Azt tanácsolom Neked, hogy mindig keresd a dolgok gyökerét. Amíg valami általános körülményre fogsz egy problémát, vagy amíg elmenekülsz a szembenézés elől, addig nem oldódik meg semmi. Ha elég erőt gyűjtesz ahhoz, hogy őszintén szembenézz a problémáddal, őszintén szembenézz magaddal és a hibáiddal is, akkor semmi sem akadályozhat meg abban, hogy javíts a dolgokon. De…csak akkor…ha önáltatás helyett őszinte vagy…legalább saját magaddal…

-Sorsgombolyító-

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét