2021. október 22.
KezdőlapNemdobomelKörnyezetvédelemNílus: tényleg pusztul, milyen okok állnak a háttérben?

Nílus: tényleg pusztul, milyen okok állnak a háttérben?

A Nílus, Afrika leghosszabb folyója bajban van, ami azt jelenti, hogy több mint százmillió ember sorsa vált kiszámíthatatlanná. A közelgő társadalmi, gazdasági és környezeti krízisen túl még súlyos politikai következményei is lesznek annak, ha Afrika egyik legerősebb hadseregével bíró Egyiptom élete megroppan.

Nincs Egyiptom a Nílus nélkül. De Szudán és Etiópia sincs a Nílus nélkül.

A Nílus az élet – és most haldoklik. Túlságosan is kiaknázza minden ország, amin átfolyik, ráadásul egyre szennyezettebb, és a klímaváltozás egyre gyorsuló következményei szintén negatívan hatnak erre a csodálatos folyóra.

A remény azonban még nem veszett el, de hogy milliók fogják a legjobb esetben is megsínyleni a változásokat, már biztosra vehető.

Ha a népsűrűség látszana az űrből, Egyiptom esetében tökéletesen kirajzolná a Nílus medrét és deltáját. Forrás: population.city

Az ország gyorsan növekvő népessége, az éghajlatváltozás, valamint a rossz szemét-, szennyvíz- és ipari szennyezés-kezelés miatt azonban ez a zöldellő vidék veszélyben van. A folyó már ma is alig képes ellátni az ország vízszükségletét, közben pedig Egyiptom lakossága 2050-re várhatóan megduplázódik.

Minél többen élnek, annál nagyobb a szükséglet

Már a lakosságszám brutális növekedése is keményen megterhelné a környezetet, de mindeközben aligha várható el, hogy középkori életszínvonalat akarjon az átlag egyiptomi, etióp vagy szudáni fiatal, és persze enni, öltözködni, lakni, közlekedni mindenképpen kell az embereknek.

A fejlődés pedig többlettermeléssel jár, ami tovább fokozza a folyó és a csatornák szennyezését, a termőföldek túlhasználatát.

Milyen veszélyek leselkednek a folyóra? Mik az okai?

Egyiptom és Etiópia is joggal mondhatja, hogy az ipari és városi fejlődéshez egyaránt többletenergiára van szüksége, amit a legfenntarthatóbb módon megújuló forrásból tudnak táplálni: vízerőművel.

Persze, manapság a napenergia is egyre inkább rendelkezésre áll, ám csak a Nílusra épített vízerőművek számítanak megbízható alaperőműnek. Ennek viszont súlyos ára van: a gazdák számára a szennyezésen túl további problémát jelent a folyó által szállított üledék csökkenése.

Forrás: hidasse.gov.et

Az Egyiptom déli részén emelt asszuáni gát alapjaiban változtatta meg a Nílus viselkedését, a deltától több ezer kilométerrel feljebb, a folyó fő mellékfolyóján, a Kék-Níluson épülő Grand Ethiopian Renaissance Dam (Nagy Etiópiai Reneszánsz/Megújulási Duzzasztógát), vagy rövidítve GERD pedig biztos, hogy szintén komoly hatással lesz majd rá.

Lehet környezetbarát egy megújuló áramforrás, ha tönkreteszi a környezetet?

vízerőművek igazán ellentmondásosak: egyfelől teljesen megújuló energiaforrást használnak, az üzemeltetés során lényegében nulla szén-dioxid-kibocsátással, másfelől durván beavatkoznak egy folyó életébe, illetve a szabályozása révén az egész vidékre, így esetenként súlyos természetkárosítással jár a megépítésük.

Magyar vonatkozásban ilyen a Bős-Nagymarosi Vízlépcső, a Nílus esetében pedig az Asszuáni-gát, ami technikailag két duzzasztógát, és 1970-ben fejeztek be. A főgát révén ráadásul új tó jött létre a folyóvíz felduzzasztása következtében, a Nasszer-tó.

Ha a népességnövekedés és a csökkenő vízhozam nem volna elég: a szennyvízkezelés szinte nulla

Míg évezredeken át a Nílus megoldotta a földek tápanyaggal és vízzel történő ellátását, manapság egyre több gazdálkodó kénytelen fúrt kutakból megoldani az öntözést.

Csakhogy a talajvíz – aligha meglepő módon – nem tartalmaz elég tápanyagot a növények számára, viszont a szemét és a szennyvíz tönkretette a Nílus vizét. Azzal, hogy hatvan év alatt négyszeresére nőtt Egyiptom lakossága, illetve Szudáné meghatszorozódott, 7,5 millióról 44,8 millióra, összesen százmillióval több ember termel szennyvizet, mint 1960-as évek elején.

Mint sok más országban, itt is a folyóra bízzák a testi szükségletek szagos végeredményét, csak éppen sok esetben kihagyják a tisztítási szakaszt.

Ez önmagában is súlyos járványokat okozhat, de Szudánban szemmel láthatólag nem elégedtek meg ennyivel, mert hát miért ne legyen még rosszabb a helyzet? Szudáni és kínai szakemberek már egy 2013-as közös tanulmányban sürgették a kormányt, hogy tegyen valamit.

Egyiptom déli szomszédjában ugyanis a fő szennyező a cukoripar, mert egyes gyárak gyakorlatilag úgy öntik a kezeletlen szennyvizet a Nílusba, mintha nem volna holnap.

Egyiptom lassan kiszárad, de talán nem fullad bele a szennyvízbe

Az ipari és lakossági szennyvíz tovább növeli az egyiptomi, és a szudáni mezőgazdaság gondjait. A szudánitól eltérően az egyiptomi hatóságok igyekeznek úrrá lenni a helyzeten, de súlyos az elmaradás a Nílusba vezetett szennyvíz kezelése terén, aminek következtében az öntözőcsatornákat folyamatosan eltömíti a szemét, miközben a víz egyre mérgezőbbé válik.

Egyiptomban az ivóvízhálózat lefedettsége ugyanis 99 százalék, de csak 65 százalék a szennyvízhálózaté: az országban 372 települési szennyvíztisztító telep működött 2012-ben, amelyek naponta átlagosan 10,1 millió köbméternyi szennyvizet kezeltek (ez 2020-ban már csak 146 telepet és 5 millió köbmétert jelentett).

Ha érdekel a teljes cikk, a Nemdobomel.hu oldalán elolvashatod.

Kapcsolódó cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

26  +    =  30

Legnépszerűbb

- Advertisment -