Az egyik kényelmesebb, a másik finomabb. De ha ezt a kettőt háttérbe szorítja a fontossági listán a tápanyagtartalom, akkor melyiket válasszuk?
Sok ember, ha meghallja, hogy fagyasztott vagy előrecsomagolt zöldség, rögtön maga elé vizualizál egy gyárat, ahogy a gyártósoron bandukolnak a szomorú zöldségek és mindenféle kémiai vegyszerrel permetezik őket. Ezek után műanyagba csomagolják a majdnem műanyaggá változott terméket, amit te aztán te megvehetsz a hipermarketben.
Ebből következtetnek arra, hogy a friss zöldség és gyümölcs, mivel nem esik át semmiféle feldolgozási folyamaton, biztos sokkal egészségesebb, több benne a vitamin – mint feldolgozott társaik. De vajon tényleg így van?
Először is tisztáznunk kell, hogy a feldolgozott termékeket több osztályba sorolhatjuk a feldolgozás mértéke szerint:
| Feldolgozás mértéke | Példa |
| Minimális feldolgozás (mosás, csomagolás) | Csomagolt zöldségek, gyümölcsök, saláták |
| Feldolgozás, mely megőrzi vagy fokozza a termék frissességét és tápanyagtartalmát | Hal-, bab-, paradicsom konzervek, fagyasztott zöldség és gyümölcs, pürésített bébi ételek |
| Feldolgozás, egyéb összetevők hozzáadásával (cukor, édesítő, olajok és különféle összetevők használata az ízélmény és látvány fokozásáért) | Fűszerezett paradicsom szósz, fűszerkeverékek |
| Nagymértékű feldolgozás | Készételek és minden olyan termék mely további feldolgozás nélkül fogyasztható (joghurt, süti, pékáru) |
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a feldolgozás nem jelenti azt, hogy a végtermék szükségszerűen „rossz” vagy egészségtelen lesz.
Például a fagyasztott termékek nagyon minimális feldolgozási folyamatokon esnek át. Az egyik ilyen folyamat a blansírozás, ami azt jelenti, hogy a zöldséget vagy gyümölcsöt rövid időre lobogó vízbe mártják, majd visszahűtik, ezáltal megvédve a sejtfalakat, így a termék nem veszít a színéből, állagából fagyasztás alatt és után sem.
Mi a helyzet a beltartalommal?
Itt látható egy 2017-es tanulmány, mely 8 zöldség és gyümölcs aszkorbinsav (C-vitamin), béta-karotin és folsav tartalmát hasonlítja össze. 3 állapotban vizsgálták a termékeket: friss, frissen 5 napig eltárolt és fagyasztott. A táblázatban jól látható, hogy nincsenek drasztikus különbségek a vizsgált mikrotápanyagok mennyiségében.
Megfigyelhetjük, hogy csökkenés leginkább a friss, de több napig eltárolt termékeknél vehető észre. Ellenben a zöldborsó fagyasztva – minimálisan bár de – mindhárom vizsgált anyagból többet tartalmazott.
Csak a feldolgozáson múlilk?
Meg kell jegyezzük azt is, hogy nagyon sok, rajtunk kívül álló tényező van, ami befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalmát. Ilyen például a termesztés helye, a talaj minősége, mennyire érett állapotában lett “szüretelve”, mennyi ideig szállították, tárolták, mennyi idő telt el a leszedés és az asztalunkra kerülése között, és még sorolhatnánk.
Ha megtehetjük, hogy minden nap frissen szerezzük be az ételeink hozzávalóit, amit aznap fel is dolgozunk, akkor egyértelműen jó megoldás a friss zöldség és gyümölcs. De ha hetente csak egyszer tudunk vásárolni, érdemes megfontolni a fagyasztott árut, hiszen azt akár több napig vagy hétig is tudjuk tárolni.
Érdemes megemlíteni, hogy vannak például olyan zöldség és gyümölcskeverékek, melyeket csak fagyasztva lehet kapni és nagyon meg tudja könnyíteni a pörgős hétköznapjainkat.
Összegzésül kijelenthetjük, hogy azok a legtáplálóbb zöldségek és gyümölcsök, amiket megeszünk. A tárolási és szállítási módok által bekövetkezett tápanyagtartalom változás elenyésző. Így ne engedjük, hogy túlságosan befolyásoljon minket egy adott termék tárolási módja. Ha a táplálkozásunk változatosan tartalmaz zöldségeket és gyümölcsöket, azzal csak jó teszünk magunknak és biztosan élvezni fogjuk az ebből származó előnyöket.
A zöldség és gyümölcs tápanyagtartalmát sokkal inkább az befolyásolja, ami a konyhánkba érkezése után történik vele.
Friss, primőr zöldségétel tipp jöhet? Tojásos grillezett zöldségünk biztosan tetszeni fog!
