Mindannyian álmodozunk ezerféle dologról. Gazdagságról, utazásról, szuper alakról, problémamentes életről, álommunkáról, lila ködben úszó boldogságról, és még ki tudja, miről.Álmodozni fontos. De ha a vágyakból nem kovácsolunk célt, akkor mit sem ér.
Célokat mindenki tűzhet ki maga elé. Nem érdemes arra pazarolnunk az időnket, hogy kishitűek legyünk magunkkal szemben, vagy akár még be is csapjuk önmagunkat. „Á, én úgysem tudok megtanulni angolul. Én úgysem tudok lefogyni, ilyen az alkatom. Én a magas vérnyomásomra inkább bekapkodom a gyógyszert, mert az életmódváltás nem nekem való. Sosem lesz olyan munkám, ahol kiteljesedhetek. A saját otthon nekem elérhetetlen álom. Utaznék én, de nincs miből. Sportolnék, de nem az én világom. Szeretnék türelmesebb lenni másokkal, de türelmetlen alkat vagyok. Jó lenne finomakat főzni,de nincs tehetségem hozzá.”
Soroljam még? Ugye, hogy mindannyiunk számára ismerősek az ehhez hasonló, magunkat gátoló és egyben a felelősséget magunkról elhárító hiedelmek? Ez az attitűd valóban könnyebb. Néha kevésbé fájdalmas is, mint a változtatás… És indokot is bárki találhat arra, hogy a körülmények, a genetika, a bármi áldozataként tekintsen magára. De vajon jó, ha éveket pazarlunk el meg nem valósult álmokra?!
Szóval, szerintem az első és legfontosabb, hogy az ÁLMOKBÓL FORMÁZZUNK CÉLOKAT! Ha van célunk, kigondolhatjuk az ahhoz vezető út lépéseit. Az interneten millió ötletet találunk! De kinézhetünk magunknak egy példaképet is, vagy kérhetünk segítséget. Ha ez is megvan, irány a tettek mezeje! Ha életmódot váltasz, nem várhatsz eredményt addig, amíg somlói galuskával tömöd a fejed, és a tévé előtt bólogatsz, miközben a képernyőn keresztül a valaki edzést tart. Ha jobb ember akarsz lenni, nehéz lesz, míg zsigerből kritizálsz mindenkit ahelyett, hogy tudatosan a jót keresnéd benne. Ha szeretnél megtanulni egy idegen nyelvet, muszáj beszerezned a tananyagot, vagy beiratkoznod egy nyelvi kurzusra, mert enélkül nehéz lesz . Ha el akarsz jutni a világ túloldalára, de félsz a repüléstől, szembe kell nézned a félelmeddel, és leküzdeni azt,hiszen gyalog nem érsz oda Indonéziába.
Tehát … nincs mese…cselekedni kell!Most már az álmokból célt kreáltál. Kitaláltad az oda vezető utat. Meghatároztad hogy milyen időpontokra ütemezed be a cél elérése iránti cselekvést a mindennapjaidba. Még egy dolog van hátra. Tarts ki! Sokszor apró lépésekben történik a haladás. Előfordul néhány időszakban, hogy egyet lépsz előre, kettőt hátra. De legyél kitartó ! Állíts fel határidőket, amikhez tartsd magad! Már a célodhoz vezető út is jó érzéssel tölt el! Minden lépésre légy büszke! Éld meg örömmel! Ha néha megtorpansz vagy úgy érzed, visszavetett valami, akkor se keseredj el! Ne add fel, indulj újra útnak !
Kívánom, hogy találd meg a célod, és élvezd az elérésééig vezető út minden apró és nagyobb lépését, állomását!
-Sorsgombolyító-
