Biztosan ti is tapasztaltátok már azt az érzést, hogy nincs mit felvenned. Erre kinyitod a szekrényajtót, és valahogy alig férnek el a ruháid a szekrényben. Már nem tudsz hova pakolni, ha vennél egy új ruhát már nem is lenne helye a polcodon. Elkezd az ember ilyenkor szortírozni, mi az, amit már öt éve nem vett fel. Fel fogja-e valaha azt venni még? Ha a válasz nem, akkor vajon hova lehetne tenni, hogy legalább átláthatóvá váljon a ruhás szekrény.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szerint egy pamut póló előállításához 2700 liter vízre van szükség, ami egy felnőtt ember 2,5 éves folyadékszükségletével egyezik meg. A mezőgazdaság után a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon. A pamut a gyapotnövény magjait körülölelő finom szálakból készül. Ez egy teljesen természetes anyag, amit akár komposztálhatunk is. De nagyon fontos megjegyezni, hogy a legtöbb pólóhoz ma már valamilyen arányban műszálat fognak keverni, így pedig elhasználódása után tilos komposztálni.
A divat rendkívül gyorsan váltakozik, a színes kirakatok, impulzív reklámok mindig arra csábítanak, hogy vegyünk egy pár új ruhát. Egy-egy ruhadarabot egyre kevesebbszer veszünk fel. Ennek több oka is van. Egyik az, hogy talán nem a megfelelő stílust választottuk és a ruhadarab viselése közben jövünk rá, hogy valami nem stimmel. Ismerjük meg jobban önmagunkat, testalkatunkat, arányainkat és azokat a kedvező színeket, árnyalatokat, amelyek biztosan előnyeinket hangsúlyozzák. Rengeteg stylist foglalkozik ezzel a témával az interneten, facebookon. Egyéni vagy csoportos tanácsadás keretében lehet tőlük segítséget kérni annak, aki nehezen igazodik ki az előnyös, de mégis divatos viseletek világában. Lakatos Márk Te&Én című könyvében is nagyon jó ötleteket, tanácsokat lehet olvasni. Számos segítő ábra van, hogy felismerd milyen a testalkatod arányaiban nézve és milyen színek, ruhafazonok állnak jól. A tudatos vásárlás, higgyétek el, itt kezdődik! Ismerd meg önmagad!
A ruhaipar törekszik arra, hogy minél olcsóbban tudjon előállítani termékeket, ezért kihasználja, pontosabban kizsákmányolja az olcsó munkaerőt. Ez tapasztalható a fejlődő országokban, ahol egy ruhagyárban az emberek a napi betevő kenyérért dolgoznak szó szerint, és családjukat is alig tudják ellátni élelemmel. A minél olcsóbb előállítás magával vonzza a minőség romlását is. Ezért van az, hogy bizonyos anyagok néhány mosás után tönkre mennek. Erre a megoldás a fair trade termékek vásárlása lenne. Ez egy olyan méltányos kereskedelmet jelent, ahol a dolgozók, termelők ellenőrzötten megkapják (az adott ország gazdasági-szociális hátterét figyelembe véve) munkabérüket. Egyébként attól, hogy valamit Európában gyártanak vagy állítanak elő, az nem biztos, hogy fair trade lesz. A témában kutakodva találtam rá az OEKO-TEX Standard 100 minősítésre. Ha a terméken ezt a minősítést látjuk, akkor ezt az anyagot tesztelték, semmilyen káros anyag nem található benne a megengedett határértékeken felül, a gyártási folyamat körülményei is ellenőrizve vannak. Itt a környezetre való káros hatásokat és a munkások munkabérét veszik figyelembe. Hasonló információt ad a MADE IN GREEN tanúsítás is, ez a terméken elhelyezett függőcímkén található. A termék biztonságos, káros anyagokra bevizsgált és fenntartható módon készült. Ilyen tanúsítással rendelkező ruhaneműket találhatunk a Lidlben, Aldiban is.
Általános jó tanácsok a tudatos ruhavásárláshoz:
- Kerüljük az impulzív vásárlást!
- Építsünk ki olyan ruhatárat, amelyben több kiegészítő és ruha is kombinálható!
- Szerezzük be ruháinkat másodkézből! Így tovább tartjuk őket körforgásban és jelentős összegű pénzt is tudunk megspórolni egy-egy márkás termék árából. Marketplace és egyéb szuper használtruha weboldalak is találhatóak az interneten. Itt részletes leírás is van a ruha állapotáról és méreteiről is, csak egy mérőszalag szükséges az otthonunkban, hogy ellenőrizni tudjuk a pontos derék-csípő-mellbőséget.
- Ha van lehetőség varrónővel javíttassuk ruháinkat!
- A már nem kívánatos ruhadarabokat ajándékozzuk el! Ha barátaink körében nem találunk olyat, akinek megfelelő lenne, akkor is van megoldás. Keressünk rá neten, hol vannak a környezetünkben ruhagyűjtő konténerek és vigyük el oda a nem kívánatos ruhákat. A Vöröskereszt által fenntartott Cseriti pontokon is lehet érdeklődni, hogy van-e kapacitásuk ruhát átvenni. Közelben lévő hajléktalanszállókat is fel lehet keresni, hogy tudnak-e hasznosítani valamit.
És legvégül a környezettudatos, zero waste (hulladékmentes háztartásra utal) életmód alapszabályáról soha ne feledkezzünk meg! Ez az 5K szabály (angolul 5R), amely ruhavásárláskor is érvényes.
- Köszönöm, nem kérem. (Refuse)
- Kevesebbel is beérem. (Reduce)
- Kijavítom, tovább használom. (Reuse)
- Külön gyűjtöm. (Recycle)
- Komposztálom. (Rot)