KezdőlapNemdobomelHogyan komposztáljunk a kertben?

Hogyan komposztáljunk a kertben?

Vásárolhatunk műanyag komposztálót vagy készíthetünk fából mi magunk is komposztálásra alkalmas tárolót. De, ha csak a kert végébe egy halomba rakjuk a komposztálni kívánt hulladékot, már akkor is komposzt fog képződni. Ezt nevezzük nyitott komposztálásnak. Ebben az esetben vigyázzunk, ha kutyatulajdonosok vagyunk, mert előszeretettel fogja széttúrni a halmot a kis kedvenc.

Megnéztem kicsit az árakat. Jelenleg egy 300 literes műanyag komposztáló az Obiban 24 000 Ft-ba kerül! Ez nem semmi ár! Egy fadeszkákból összerakott 6000 Ft-ba kerül. De ha megnézitek az oldalukon, ilyet bárki tud csinálni otthon. Vannak cégek, akik a műanyagkomposztálókat kissé kedvezőbb áron adják és sokkal több típust kínálnak és egyéb információkat is a megfelelő használatról. (www.kertikomposztalas.hu)

Miért érdemes komposztálni?

Egy átlagos kertes házban a hulladékok fele-harmada komposztálható. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkenthetjük a kommunális hulladék mennyiségét. Nem kell vennünk a boltban vásárolható műtrágyát, vagy készen kapott komposztföldet. Az otthon létrejött komposztföld bedolgozható a füves talajba, virágos kertbe is könnyedén. Virágládákba virágföldhöz keverve (én fele-fele arányban szoktam) kiváló tápanyag a növényeknek, nem szükséges tápoldatozni a továbbiakban. Én hordóban gyűjtöm az esővizet és azzal locsolom a növényeket, amikor csak tehetem. Mindezekből következik, hogy pénzt tudunk spórolni, növényeinknek természetes, környezetbarát módon adunk sokféle tápanyagot, ami fokozza az ellenállóképességüket is a betegségekkel szemben.

Fontoljuk meg a műtrágya használatát!

Azok a zöldségek és gyümölcsök, melyek termesztése során műtrágya kerül felhasználásra, a termésnek a nitrát tartalma sokkal magasabb, mint a kiegyensúlyozott tápanyag ellátást biztosító komposzttal kezelt növényeknek. Ha a termés túlzottan magas nitráttartalommal rendelkezik, akár károsíthatja is egészségünket. Bizonyos vegyületei fokozhatják a daganatok képződését. Rendszeres műtrágyázás a termőföld elszegényedését eredményezi. A termés nyomelemekben szegénnyé válik, hiszen a műtrágya csak bizonyos elemeket juttat a talajba.

Szántóföldi kultúrákban gyakori még mindig a nem megfelelő időben és mennyiségben alkalmazott műtrágyahasználat, így a felhalmozódott nitrát bekerül a mélyebb talajrétegekbe is és élővizeinkben is felhalmozódik. Ez az élővilág jelentős károsítását eredményezi.

Mit rakhatunk a kerti komposztálónkba?

  • gyümölcsök, (kivétel: déli gyümölcsök, héjuk erősen vegyszerezett) zöldségek
  • tojáshéj, kávézacc, teafű (kamilla, menta, citromfű)
  • köröm, haj, toll, állati szőr
  • lomb, fű
  • forgács, szalma
  • szobanövények
  • növényevő kisállatok ürüléke
  • csigaház
  • ágak, gallyak apróra darabolva
  • natúr papír kis mennyiségben
  • fenyőtű, tujalevél, diófalevél (ezeknek a lebomlása lassabb)

Tilos a komposztálóba dobni!

  • nyers hús, csontok
  • citrusfélék
  • húsevő állatok ürüléke (káros baktériumok szaporodhatnak el)
  • cigarettacsikk
  • vegyszerekkel kezelt növények
  • műanyagok, festékek
  • festett, fehérített papír
  • fáradt olaj
  • üveg

Figyeljünk a megfelelő arányokra!

Harmincszor több széntartalomra van szükség, mint nitrogéntartalomra. Magas széntartalommal bírnak a darabolt gallyak, faforgács, fűrészpor, kartonpapír, száraz avar. Magas nitrogéntartalma van a konyhai hulladéknak, frissen vágott fűnek, zöld növényeknek.

Ha nincs elegendő oxigén a komposztálóban, akkor anaerob baktériumok képződnek, amik kellemetlen szagokat fognak eredményezni. Penészesedés is bekövetkezhet.  Forgassuk át a komposztot, biztosítsunk több szellőzést.

Ha kevés a nedvesség, akkor a komposztálás folyamata nem indul be. Érdemes nyáron, amikor nagy a szárazság, megöntözni a komposztföldet. Nálunk egy ereszcsatorna is a komposztáló tetejére van vezetve, ami biztosítja az esővizes ellátást. Természetesen, ha túl sok a víz, túl híg a komposzt, akkor adjunk hozzá több szárazanyagot és próbaljuk a víz mennyiségét csökkenteni, fedelet tenni a komposztra.

Ha sok muslicát látunk, akkor az a sok cukortartalmú konyhai hulladéktól van. Forgassuk át a komposztot, legyen megfelelő a szellőztetés.

És ne ijedjünk meg, ha gilisztát találunk a komposztföldben, szépen átdolgozzák a földet, ürülékével még termékenyebbé teszik azt. Más rovarokkal és lárvákkal is találkozhatunk. Ez maga a természet!

Kedves férjem a komposztföldet minden évben alulról kiássa és zsákokba teszi, az el nem bomlott ágakat visszadobja a tárolóba. Így egy évben lesz kb. három nagy zsák komposztföldünk.

Cikkemet Tóth Andi Dobd ki a szemetest! könyve alapján és a www.kertikomposztalas.hu oldal alapján készítettem.

Tóth Renáta
Tóth Renáta
Gyógytornász
Kapcsolódó cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Legnépszerűbb