Vásárolhatunk műanyag komposztálót vagy készíthetünk fából mi magunk is komposztálásra alkalmas tárolót. De, ha csak a kert végébe egy halomba rakjuk a komposztálni kívánt hulladékot, már akkor is komposzt fog képződni. Ezt nevezzük nyitott komposztálásnak. Ebben az esetben vigyázzunk, ha kutyatulajdonosok vagyunk, mert előszeretettel fogja széttúrni a halmot a kis kedvenc.
Megnéztem kicsit az árakat. Jelenleg egy 300 literes műanyag komposztáló az Obiban 24 000 Ft-ba kerül! Ez nem semmi ár! Egy fadeszkákból összerakott 6000 Ft-ba kerül. De ha megnézitek az oldalukon, ilyet bárki tud csinálni otthon. Vannak cégek, akik a műanyagkomposztálókat kissé kedvezőbb áron adják és sokkal több típust kínálnak és egyéb információkat is a megfelelő használatról. (www.kertikomposztalas.hu)
Miért érdemes komposztálni?
Egy átlagos kertes házban a hulladékok fele-harmada komposztálható. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkenthetjük a kommunális hulladék mennyiségét. Nem kell vennünk a boltban vásárolható műtrágyát, vagy készen kapott komposztföldet. Az otthon létrejött komposztföld bedolgozható a füves talajba, virágos kertbe is könnyedén. Virágládákba virágföldhöz keverve (én fele-fele arányban szoktam) kiváló tápanyag a növényeknek, nem szükséges tápoldatozni a továbbiakban. Én hordóban gyűjtöm az esővizet és azzal locsolom a növényeket, amikor csak tehetem. Mindezekből következik, hogy pénzt tudunk spórolni, növényeinknek természetes, környezetbarát módon adunk sokféle tápanyagot, ami fokozza az ellenállóképességüket is a betegségekkel szemben.
Fontoljuk meg a műtrágya használatát!
Azok a zöldségek és gyümölcsök, melyek termesztése során műtrágya kerül felhasználásra, a termésnek a nitrát tartalma sokkal magasabb, mint a kiegyensúlyozott tápanyag ellátást biztosító komposzttal kezelt növényeknek. Ha a termés túlzottan magas nitráttartalommal rendelkezik, akár károsíthatja is egészségünket. Bizonyos vegyületei fokozhatják a daganatok képződését. Rendszeres műtrágyázás a termőföld elszegényedését eredményezi. A termés nyomelemekben szegénnyé válik, hiszen a műtrágya csak bizonyos elemeket juttat a talajba.
Szántóföldi kultúrákban gyakori még mindig a nem megfelelő időben és mennyiségben alkalmazott műtrágyahasználat, így a felhalmozódott nitrát bekerül a mélyebb talajrétegekbe is és élővizeinkben is felhalmozódik. Ez az élővilág jelentős károsítását eredményezi.
Mit rakhatunk a kerti komposztálónkba?
- gyümölcsök, (kivétel: déli gyümölcsök, héjuk erősen vegyszerezett) zöldségek
- tojáshéj, kávézacc, teafű (kamilla, menta, citromfű)
- köröm, haj, toll, állati szőr
- lomb, fű
- forgács, szalma
- szobanövények
- növényevő kisállatok ürüléke
- csigaház
- ágak, gallyak apróra darabolva
- natúr papír kis mennyiségben
- fenyőtű, tujalevél, diófalevél (ezeknek a lebomlása lassabb)
Tilos a komposztálóba dobni!
- nyers hús, csontok
- citrusfélék
- húsevő állatok ürüléke (káros baktériumok szaporodhatnak el)
- cigarettacsikk
- vegyszerekkel kezelt növények
- műanyagok, festékek
- festett, fehérített papír
- fáradt olaj
- üveg
Figyeljünk a megfelelő arányokra!
Harmincszor több széntartalomra van szükség, mint nitrogéntartalomra. Magas széntartalommal bírnak a darabolt gallyak, faforgács, fűrészpor, kartonpapír, száraz avar. Magas nitrogéntartalma van a konyhai hulladéknak, frissen vágott fűnek, zöld növényeknek.
Ha nincs elegendő oxigén a komposztálóban, akkor anaerob baktériumok képződnek, amik kellemetlen szagokat fognak eredményezni. Penészesedés is bekövetkezhet. Forgassuk át a komposztot, biztosítsunk több szellőzést.
Ha kevés a nedvesség, akkor a komposztálás folyamata nem indul be. Érdemes nyáron, amikor nagy a szárazság, megöntözni a komposztföldet. Nálunk egy ereszcsatorna is a komposztáló tetejére van vezetve, ami biztosítja az esővizes ellátást. Természetesen, ha túl sok a víz, túl híg a komposzt, akkor adjunk hozzá több szárazanyagot és próbaljuk a víz mennyiségét csökkenteni, fedelet tenni a komposztra.
Ha sok muslicát látunk, akkor az a sok cukortartalmú konyhai hulladéktól van. Forgassuk át a komposztot, legyen megfelelő a szellőztetés.
És ne ijedjünk meg, ha gilisztát találunk a komposztföldben, szépen átdolgozzák a földet, ürülékével még termékenyebbé teszik azt. Más rovarokkal és lárvákkal is találkozhatunk. Ez maga a természet!
Kedves férjem a komposztföldet minden évben alulról kiássa és zsákokba teszi, az el nem bomlott ágakat visszadobja a tárolóba. Így egy évben lesz kb. három nagy zsák komposztföldünk.
Cikkemet Tóth Andi Dobd ki a szemetest! könyve alapján és a www.kertikomposztalas.hu oldal alapján készítettem.