Pepakurával indult és valójában egy Star Wars rohamosztagos sisaknak álltam neki, mégis Thanos Végtelen kesztyűje készült, világpusztító gyűjtögetés helyett kapásból mind a 6 Végtelen kővel.
A pepakura nevezetű technikát először az Amerika Kapitány jelmez esetében alkalmaztam, de ezúttal a komolyabb verzióval készült el a legújabb MARVEL csináld magad alkotás. A lényege ki kell nyomtatni, ki kell vágni, majd összeragasztani számot a számhoz. Bővebben minimum 160 grammos (irodai 80g) papírral érdemes dolgozni, ezt még az átlag nyomtató is viszi. A számok melletti szaggatott vonalnál a ragasztandó fület lefele, pont-vonalnál felfele kell hajtani. Ragasztó tekintetében a sima stift is működik, de számomra a palmatex vált be a legjobban. Fájlokat nehéz találni, de nem reménytelen, a kesztyű pdf-je az egyszerűség kedvéért itt, amúgy a pepakura hivatalos oldala és bővebb információk itt.
A Végtelen kesztyűből amolyan képregényes verziót sikerült felkutatni, és magam alakítom picit, hogy jobban illeszkedjen a filmeshez. A kövekről később írok ezeket pepakurával nem készítettem el.
Első lépés a nyomtatás.
Második lépés kivágni nagyjából.
Harmadik lépés kivágni precízen, esetenként manikűr ollóval, és a fent említett szaggatott és pontvonalak mentén megfelelően hajtogatni.
A számot a számhoz megtalálni idegőrlő feladat, a ragasztgatás már gyorsabban megy. Csinos asszisztensem mutatja a végeredményt, illetve a pepakura egyéb felhasználási lehetőségeit például a Star Wars világában.
A következő lépésben műgyantával kentem le az egészet. Kültéren vagy jól szellőző helységben és szájmaszkot használva kell dolgozni. Én kívül 2x és belülről 1x kentem, 40-40 perc várakozási idővel, aztán békén hagytam 24 órára. Másnapra a papír kesztyű már egy műanyag kesztyű.
Eddig a lépésig számomra nem volt újdonság, de a szokásos poliészteres autógitt helyett a folytatás… műgyanta mikroballonnal! Egy kedves ismerősöm aki Thanos Végtelen kesztyűjéhez képest kevésbé komoly dolgokat barkácsol (mint például repülőgép alkatrészeket), ajánlotta és a műhelyében (játszószoba) meg is mutatta használatát. A mikroballon rendkívül finom por és nagy mennyiségben a gyantához keverve paszta állagot varázsol, majd kötés után egy súlyra könnyű és könnyedén csiszolható réteget képez.
Az első réteg eltünteti az alap váz eklektikusságát, és ehhez nem is kell többet felvinni. A következő fázis a puritán díszítés mentes képregényes verziót közelebb hozni a filmeshez. Itt lehet törekedni a 100% autentikusságra is, de szerintem felesleges. Én annyira bonyolítottam, hogy minimálisan, mert túl sok időm nem volt és meg is unnám. Az alsó peremet meghagyva egy igazán egyedi képregény-film hibrid fog keletkezni.
Megrajzoltam, hol szeretnék egy kis pluszt…
Megnéztem egy videót az interneten és a következő alapszabályt fektették le a mikroballon mennyiségével kapcsolatban: mikor úgy érzed eleget raktál belőle a gyantába, akkor még sok kell bele. Valóban. Minél több a por, annál könnyedebb a csiszolás. Rendkívül vastagon vittem fel, hogy legyen miből formázni.
Félúton már hencegtem a facebook oldalon, és itt most felhívom a képpel még egyszer a figyelmet a szájmaszk használatára.
A csiszolás nagyon könnyen ment a nagy adag mikroballon használatával, de a hátulütő is látszik, elég porózus a felület. Ezt újabb és újabb réteggel lehetne orvosolni, de szorított a határidő és nekem ez így bőven megfelelt.
A mikroballon mellé az alábbi képen látható készüléket kértem kölcsön abból a bizonyos játszószobából (műhely). Nem tudom mi a neve, de egy kis gyakorlással és több fej kipróbálásával alig bírtam leállni az újabb és újabb rúnák bevésésével, az eszközt pedig csodamasinának neveztem el. A leghatékonyabb csiszolófej az lett ami a fényképen is szerepel.
Ceruzával rajzoltam valami hasonlót, mint az „igazin”, csak éppen jóval egyszerűbbet és persze inverz lesz, mert a Végtelen háborúban minden motívum domború és nem vésett.
Az első próbálkozás.
A második már alakul.
A harmadik panelre már úgy gondolom jól belejöttem.
Folytattam az ujjakkal meg a Lélek köve körülötti motívummal, mert ez gravírozás tényleg egy nagyon élvezetes része volt az egész projektnek.
Készen van a kesztyű mindenféle díszítéssel, jöhet a festés.
2 réteg alapozás autógittel, hogy még simább legyen a felület.
Tökéletesen sima ettől nem lett, csak javult. Karcok eltűntek pórusok maradtak.
A választott bronz színből 2 réteget fújtam, majd túl fényesnek ítéltem meg, ezért nagyon finoman kapott sötétszürkét és ahol túlzásba esett a szürke… ott finoman újból bronzot.
A Végtelen kövek lelőhelye a kézműves bolt gyöngyfűzős részlege, darabja 50 Forint. Lila nem volt, ezért 2 kéket vettem. A nagy Lélek kő pedig egy átlátszó lencse szerűség ez már 300 Ft volt. Félig lecsiszoltam a kis kövek egyik felét, a közepükön átmenő furatokkal egyáltalán nem foglalkoztam.
A kéket enyhén megfestettem lila akril festékkel, így lett a Tér kövéből az Erő köve. Látva a jó eredményt mindegyiket picit száraz-ecseteltem, hogy szebb legyen a színük. A nagy lencse hátoldalát vastagon kentem sárgával, majd száradás után egy vékony réteg mikroballonos műgyantával zártam.
A végső lépés a Végtelen kövek tekintetében a színtelen körömlakk a megfelelő csillogás érdekében.
A fentiek alapján a kövek kézműves bolt nélküli elkészítése: narancs,piros,kék,lila,zöld és sárga akril festék bármilyen kőre vagy a kívánt alakú objektumra és színtelen körömlakk.
Az utolsó és egyben legszebb lépés a Végtelen kövek felragasztása a Végtelen kesztyűre pillanatragasztóval. A saját készítésű MARVEL ereklye költsége pár ezer Forint feltételezve, hogy a köveken és a bronz festéken kívül van sok minden otthon, azaz maradékkal nem számolunk.
Elkészült hát a Végtelen kesztyű:
Az összes Avengers alkotás együtt:
